Petőfi live! – Egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai

Találkozás Petőfivel – prózában, zenében, ahogy eddig még nem ismertük!

Időpont: 2023. február 11. 19:00

HelyszínAlsterCity, Weidestraße 122b, ill.Osterbekstraße 90 b, 22083 Hamburg

Magyar ember ha költőt emleget, Petőfi Sándorra gondol. Erre a lobbanékony, szenvedélyes, rapszodikus ifjúra, aki ízig-vérig a romantika gyermeke. Születésének 200. évfordulójához közeledve bátran elmondhatjuk: Petőfi világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályája pusztán verseiből is megismerhető, éppen ezért a Petőfi live! című verses-zenés előadóest során az alkotók is arra törekednek, hogy a költőt kizárólag a saját hangján szólaltassák meg – természetesen a maguk eszközeivel. Nem csak a forradalmárt látják benne, de kifejezetten arra törekednek, hogy szubjektív Petőfi-portréjuk minden korosztály számára felismerhető legyen.

Előadja: Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongorista, kolozsvári művészek

Az előadásra várunk mindenkit szeretettel!

Január 22.: A magyar kultúra napja és a Himnusz születésnapja

Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, pontosan 200 évvel ezelőtt e napon fejezte be a Himnuszt.

Erkel Ferenc zenésítette meg, bár több zeneszerző is írt rá dallamot. A Himnusz ilyen formában az első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevet viselő gőzhajó avatásán.

A magyar himnusz – lévén imaének – lassú, melankolikus hangulatú, ám nem volt ez mindig így. Az eredeti verzió sokkal gyorsabb, pörgősebb volt, de az évek alatt a magyarok egyre lassabban és szomorúbban kezdték énekelni. Manapság ugyanakkor az olimpián és már sok más világversenyen is más Himnusz szól, ugyanis a hivatalos változat 2 perc 30 másodperc, ezt pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el. Ennek okán lerövidítették, felgyorsították és leszállították a hangnemét.

Mindezeken túl érdekesség még, hogy Himnuszunkat külföldi utazásaink során is magunkkal hordjuk, tudniillik egy részlete megtalálható útlevelünkben. UV-fény alatt válik láthatóvá a megzenésített verzió kottája, a szöveg egy része pedig dombornyomással szerepel a lapjain.

A már mintegy 30 különböző nyelvre lefordított Himnusznak szobra is van. A műemléket 2006. május 7-én avatták fel Budakeszin.

V. Majzik Márta kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

Ma, január 22-én tehát vegyünk egy mély lélegzetet, és töprengjünk el azon, hogy 200 esztendővel ezelőtt egy olyan gyönyörű remekmű íródott, amit azóta is meleg szívvel őrzünk, szavalunk és éneklünk. Énekeljük el ma is, tisztelegve Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc és a magyar nemzet himnusza előtt!

„A menekülő egyetem” – filmbemutató

Helyszín: AlsterCity, Weidestraße 122b, ill.Osterbekstraße 90 b, 22083 Hamburg

Időpont: 2023. január 28. 19:00

Szily Ádám, a Hamburgi Magyar Egyesület korábbi elnöke, bemutatja Papp Gábor Zsigmond „A menekülő egyetem” című 2005-ben készült dokumentumfilmet és beszél édesapja történetének részleteiről.

1944 decemberében a magyarországi német parancsnokság úgy döntött, hogy még mielőtt az orosz csapatok teljesen körülzárnák Budapestet, a Műegyetem teljes személyi állományát- hallgatókat, tanársegédeket, professzorokat (az utóbbi kettőt családostul) – kitelepítik Németországba, hogy a háború után legyen, akik újjáépítik a lerombolt magyar és német városokat. A társaság egyik felét (a gépész- és vegyészmérnököket) Drezdába, az építész- és építőmérnököket pedig Breslauba, a mai Wroclawba vitték. Majd 1945 januárjában egy nap a breslaui rádió bemondta, hogy a szovjetek elérték a város határát…

(https://old.bidf.hu/film/university-in-flight)